Ritkán gondolunk arra, hogy nemcsak a szánkkal, hanem az egész testünkkel is eszünk, amely azonnal reagál az ételek hőmérsékleti sokkjára.
A hagyományos gyógyászati rendszerek évszázadok óta azt állítják, hogy a jeges ételek gyengítik az „emésztés tüzét”, és a modern tudomány is kezd furcsa bizonyítékokat találni erre, összekapcsolva a tányér hőmérsékletét a szorongással és az alvás minőségével – számol be a .
Egy amerikai kutatás szerint azok az emberek, akik nyáron visszaéltek a hideg italokkal, nagyobb valószínűséggel panaszkodtak hasi panaszokra, álmatlanságra és fokozott szorongásra. Érdekes módon a hatások az ázsiai résztvevőknél voltak a legkifejezettebbek, akiknek a kultúrája történelmileg kerüli a hideget az étkezés során.
Fotó:
Ez mély kapcsolatot sejtet az étkezési hagyományok, a fiziológia és a mentális állapot között. Másrészt azok, akik télen több forró italt fogyasztottak, jobb emésztésről és stabilabb hangulatról számoltak be.
Úgy tűnik, hogy a hő biztonsági jelzésként hat az idegrendszerre, lehetővé téve számára, hogy ellazuljon és regenerálódási üzemmódba kapcsoljon. Egy csésze meleg húsleves vagy gyógytea több lehet, mint egyszerű étkezés, hanem egyfajta terápiás rituálé.
A fiziológia egyszerű: a szervezet saját energiáját fordítja arra, hogy a beérkező táplálékot olyan hőmérsékletre melegítse vagy hűtse, amelyen az enzimek működni tudnak. A jeges turmixok vagy leforrázó levesek rendszeres megterhelése további, gyakran észrevétlen stresszt jelent egy olyan rendszernek, amely már így is másodpercenként ezernyi feladattal foglalkozik.
Van azonban egy ellenkező álláspont is: egyes táplálkozástudományi szakemberek szerint az ételek hőmérséklete nem döntő, hiszen már a szájban gyorsan kiegyenlítődik. Azonban tesznek egy fontos kikötést – emésztőrendszeri betegségek, például reflux esetén a szélsőséges hőmérséklet valóban súlyosbodást idézhet elő.
Egy egészséges szervezet könnyebben alkalmazkodik, egy legyengült szervezet nehezebben. A meleg italokra és szobahőmérsékletű ételekre való átállással végzett kísérletnek szembetűnő hatása volt: az emésztés nyugodt és kiszámítható lett.
Nem volt gyógymód, csak eltávolított egy állandó irritáló tényezőt. A hőmérsékletre való odafigyelés taktilis szinten gondoskodó.
Hőségben hűvös, de nem jeges gazpacho levest, hidegben pedig meleg, de nem perzselő kását választhatunk. Nem a fanatikus szabályozásról van szó, hanem arról, hogy megtaláljuk a kényelmes arany középutat, amely az évszaktól, az állapotunktól és még a napszaktól függően is változik.
Az étel hőmérséklete a rejtett, nem verbális üzenete a szervezetednek. A hideg lehet élénkítő és frissítő, de lehet stresszes is.
A forró lehet melegítő és megnyugtató, de néha leforrázó is. A megfelelő „hőmérsékleti jelzések” olvasásának és küldésének megtanulása a tudatosan étkező táplálkozás csúcsát jelenti, ahol az étel a jólét finomhangolásának eszközévé válik.
Olvassa el még
- Miért van szükség szezonális ciklusokra a táplálkozásban: miért nem működik ugyanaz az étrend télen-nyáron
- Mi történik, ha teli hassal vásárolsz: pénzt és kalóriát spórolsz nyilvánvaló okok miatt