Az „éhség” szó negatív konnotációkra tett szert a szókincsünkben, és úgy kerültük el, mint valami veszélyes és természetellenes dolgot.
Félve attól, hogy lemaradunk az ebédről, uzsonnát hordunk magunkkal, megesszük az üresség első jeleit a gyomrunkban anélkül, hogy megértenénk a természetüket – számol be a tudósítója.
De mi van, ha ez az enyhe diszkomfortérzet nem SOS jelzés, hanem egyszerűen csak egy semleges állapot, hogy jobban megismerjük? Számos gyakorlat, az intervallumos böjtöléstől kezdve az étkezések közötti csupán értelmes szünetekig, nem a kínzásra, hanem a természetes ritmusok helyreállítására épül.
Fotó:
A szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy befejezze az emésztési folyamatot, és átálljon a sejtjavító és -tisztító folyamatokra – az autofágiára. Az állandó nassolás, még az egészséges diófélék vagy joghurt fogyasztása is megfosztja ettől a lehetőségtől, és arra kényszeríti az emésztőrendszert, hogy megállás nélkül dolgozzon.
A fiziológiai éhség enyhe érzés: enyhe morgás, üresség, esetleg enyhe energiacsökkenés. Könnyen megkülönböztethető az érzelmi éhségtől, amely hirtelen jelentkezik, és konkrét dolgokat követel – édeset, sósat, ropogósat. Ez az unalomra, stresszre vagy fáradtságra adott reakció.
A táplálkozási szakértők egy egyszerű kísérletet javasolnak: az étel első gondolatára igyunk egy pohár vizet, és várjunk 15 percet. Gyakran a szomjúság éhségnek álcázza magát, és egy rövid barázda lehetővé teszi, hogy megértsük a valódi indítékokat. Ha a vágy nem múlt el – ez azt jelenti, hogy ideje tudatosan és élvezettel enni.
A 24/7 élelmiszer elérhetőség kultúrája elzsibbasztott minket, hogy még a minimális kellemetlenséget is elviseljük. Pedig a jóllakottság és az éhség közötti résben gyakran a tudat tisztasága és a test könnyedsége születik meg. Ez nem az aszkézisről szól, hanem arról, hogy érezzük a valódi szükségleteinket.
Próbáld meg növelni a vacsora és a reggeli közötti intervallumot, így az éhség éjszakai ablaka kicsit hosszabb lesz. Sokan mélyebb alvásról és energikusabb reggelekről számolnak be. A szervezet, amely nem a vacsora megemésztésével van elfoglalva, teljesen kipihent és felélénkült.
Az étkezések kihagyásától való félelem gyakran a gyermekkorban vagy a merev diéták tapasztalatában gyökerezik. A testünkben való bizalom és a testünk jelzéseinek megértése olyan készség, amely sokkal fontosabb, mint a merev menetrend követése. Az éhség már nem ijesztő, ha tudjuk, hogy bármikor kielégíthetjük.
Olvassa el még
- Mit tesz veled a krónikus stressz valójában: atipikus tünetek, amelyeket fáradtságnak írnak le
- Hogyan aludjunk, hogy jól aludjunk: paradox tippek egy szomnológustól