Mondhatod, hogy szeretsz valakit, de ugyanakkor naponta ítéletet mondasz neki: „Már megint…”, „Mindig is…”, „Én megmondtam…”.
Minden ilyen megjegyzés, még ha lényegében igazságos is, egy tégla a falban, ami elválaszt tőle – számol be a TUT HÍR tudósítója.
A szeretet definíció szerint elfogadással jár, míg az ítélkezés annak egyenes ellentéte, az értékelés és az elutasítás. A pszichológusok világos határvonalat húznak egy tett megbeszélése és egy személy elítélése között.
Fotó: Pixabay
Az első így hangzik: „Beszéljük meg, hogyan kerülhetnénk el ezt a jövőben”. A második így hangzik: „Felelőtlen és önző ember vagy”.
Az első esetben meghagyod a partnerednek a hibázás jogát és a korrekció útját, a második esetben pedig elítéled őt. Az erőszakmentes kommunikáció szakértői kitartanak amellett: ahhoz, hogy a kritika ne ölje meg a szeretetet, annak konkrét tettekre kell irányulnia, nem pedig a jellemre, és a saját érzései és szükségletei prizmáján keresztül kell megfogalmazódnia.
A különbség a „soha nem figyelsz rám!” és a „nagyon magányosnak és megbántottnak érzem magam, amikor beszélek, te pedig a telefonodat bámulod” között a háború és a párbeszédre hívás közötti különbség. Az állandó ítélkezés mérgező tárgyalótermi légkört teremt a kapcsolatokban, ahol az egyik a vádló, a másik pedig a mindig igazoló vádlott.
Egy ilyen dinamikában sem a bizalom, sem a gyengédség, sem a szenvedély nem maradhat fenn. Csak egy hidegháború marad, ahol mindenki védi a területét, és a következő ülésre tartogatja a sérelmeit.
Azok személyes tapasztalatai, akik képesek voltak feladni a bíró szerepét, figyelemre méltó átalakulást írnak le. Amikor abbahagyod a partnered baklövéseinek rögzítését egy képzeletbeli jegyzőkönyvben, hirtelen elkezded észrevenni az erőfeszítéseit, az apró győzelmeit és azokat a tulajdonságait, amelyekért egykor szeretted őt.
Megtanulod elfelejteni, hogyan olvass az erkölcsből, és újra megtanulod, hogyan lásd az élő embert. Ez nem azt jelenti, hogy csendben el kell tűrnöd mindent, ami fáj.
Ez egy paradigmaváltásról szól, a „rossz vagy” helyett a „rosszul érzem magam emiatt, találjunk megoldást”. Abbahagyod a másik személyiségének magját támadni, és elkezditek együtt megoldani a konkrét problémákat.
Ezzel ellenfélből szövetségesekké váltok, ami az egyetlen egészséges pozíció egy pár számára. Amikor az ítélkezés megszűnik, az irgalom – a képesség, hogy meglássátok a másik gyengeségeit, és harag helyett szelídséggel bánjatok vele – visszatér a megüresedett helyre.
Emlékeztek arra, hogy ti magatok sem vagytok tökéletesek, és ez a tudat lehetővé teszi, hogy megbocsássatok és elfogadjátok. És az irgalomnak ebben a légkörében a szeretet teljes mértékben fellélegezhet, anélkül, hogy félnie kellene a másik megítélésétől.
Olvassa el még
- Miért hallgassunk együtt: hogyan válik a csend a legőszintébb párbeszédenkké a párkapcsolatban
- Mi történik, ha elkezd hiányozni a kapcsolat kezdete: hogyan lehet a nosztalgia méreg és gyógyszer egyszerre